Kedvenc anime zenék - 2. rész -
Szép napot mindenkinek!
És íme, elérkezett a második rész, mert anime zenékből sosem elég! Nem is olyan régen én és Bj-Lydia összeírtuk a saját listáinkat a Top anime opening és ending dalokkal. Viszont némi gondolkodás után úgy határoztunk, hogy elkélne még egy rész ebből a listából, hiszen annyi jó anime opening és ending van még, egy rövid lista erre nem elég! Így született meg ez a bejegyzés, immáron kibővítve pár insert dallal. Az ilyeneken mindig olyan jó nosztalgiázni vagy csak visszaidézni egy-egy jó történetet, karaktereket.
Bj-Lydia is megírta a saját listájának a második felét, nézzetek át hozzá is! >>> [Lydia's Doll Corner]
Az én listám első fele: [Kedvenc anime zenék]
Bj-Lydia listájának első fele: [Lydia's Doll Corner: Top 10 anime op/end]
Milyen régen ment ez is! Tiszta nosztalgikus visszanézni ezt az openinget. Annak idején, mikor általános iskolás voltam, a Kiddy Grade volt a kedvenc animém. Igaz mára már nem sokra emlékszem belőle és a történet nagyrésze is kiesett... De azért még jó dolog visszaemlékezni rá. A sorozat alatt az opening animációja megváltozik, mindkettő fantasztikus, így nehéz döntés volt, hogy végül is melyiket szúrjam ide be.
Oh, Hellsing. Mikor először láttam, imádtam. Aztán megismerkedtem az eredeti mangával és rájöttem, hogy a tv sorozat nagyon elkanyarodott tőle. Tisztán emlékszem, mikor befejeztem a mangát, akkor jöttek ki a hírek arról, hogy kapni fog animációs adaptációt OVA sorozat formájában és el nem tudom mondani mennyire izgatott és boldog voltam. Azóta is az Ultimate az egyik kedvenc animém. De vissza erre az openingre. Tetszik, hogy olyan badass és menő. A tv sorozat szerintem csak egy dolog miatt megemlítendő ha az ember a Hellsingről beszél, az pedig a zene. A zene eszméletlen a sorozatban. Kár, hogy ezeket a dalokat nem tartották meg az OVAkban. Enélkül is fantasztikus, de ezzel méginkább az lenne.
Érdekességképp, a dal műfaja gothic jazz. Mert ilyen is létezik. Most már ezt is tudjátok.
Még középiskolás koromban (ami nem mostanában volt), valami animés oldalon nézelődtem, akkor jött velem szembe ez az anime. Elsőre csak annyit fogtam fel belőle, hogy: börtön! Izgalmas téma, nem is nagyon láttam ilyen animét, szóval gondoltam belenézek. Hát... egyáltalán nem arra számítottam, amit kaptam, de 10000%-ban meg vagyok vele elégedve. Pont elég keménység és érzelgősség van benne, szépen keveredik ez a két véglet ebben a műben. Ezt az openinget azért szeretem, mert nagyon jól visszaadja ezt. Na meg azért, mert ez a dal se semmi ami az animáció alatt szól. Érdekes, mert szerintem nem egy ilyen opening dalra számítana az ember egy anime esetében, ez is hozzájárul ahhoz, hogy olyan különleges a számomra. Emlékezetes anime és ajánlom mindenkinek, tényleg. Meg tudja lepni az embert.
És még valami... Még mindig emlékszem arra, mikor egyik osztálytársnőmnek magyaráztam milyen jó ez az anime és megéri megnézni. A válasza ez volt: "Te most meg akarsz velem nézetni egy animét amiben hét pasi a főszereplő, egy cellában vannak és "Rainbow" a címe... ... ...?" Nem kell félreérteni :'D
Azt nem mondanám, hogy olyan nagy FMA rajongó vagyok, de nagyon szeretem ezt az openinget. Nem tudom úgy meghallgatni ezt a dalt, hogy ne kezdenék el énekelni. Ami azt illeti ebből az animéből az első sorozatot láttam csak meg... azt hiszem egy moviet. De mindig a fejemben van, hogy meg kellene nézni a Brotherhoodot is. Egyszer majd biztosan ráveszem magam. Az animáció ebben az opban nagyon tetszik, igazán szép, a zene alatta pedig csak fokozza a hatást.
Uh, oh, "névrokon"! Talán utána kaptam a nevem? Ki tudja. A "Yui" nevet nem magamnak választottam, hanem kaptam másoktól. Eléggé régen, már vagy 10 éve.
Ezt milyen régen láttam... Azért kezdtem el annak idején, mert a Higurashi alkotójának egy másik története ez. Ha a címből nem jött volna rá valaki. Hogy van-e köze egymáshoz a két történetnek? Elméletileg valahogyan van. Gyakorlatilag nem tudom megmondani, mert ennek a visual novel verzióját még nem olvastam, de tervben van. Csak ne lenne olyan nagyon hosszú! Az animéről mellesleg mindenki azt mondja, hogy pocsék adaptáció. Nekem mondjuk tetszett, lehet azért, mert nem ismerem még az eredeti alapanyagot. Battler karaktere is nagyon tetszett, a harca Beatoval és a sok különös gyilkosság a szigeten.
Ez az OP olyan... emelkedett, olyan drámai, éppen ettől olyan jó szerintem. Szépen összehozták a dalt és a látványt. Battler pedig a végén a mutogatós beállásával tisztára Phoenix Wright.
Ez az anime... Én nagy Higurashi fan vagyok, de amit a Gouban műveltek azt még én sem tudtam végignézni. Ez az új sorozat őszintén szólva nem tudom mi akar lenni. Mikor kijött azt emlegették, hogy remake, azóta folytatás lett, egyesek szerint meg a múltat magyarázza, szóval passz. De nem is fogom megtudni soha, mert nem fogom megnézni. Az első pár részt láttam, azokat amik felölelik az első fejezetet. De az első fejezet éppen elég volt hozzá, hogy eldöntsem, nekem erre nincs szükségem, mert egyszerűen fájdalmas volt nézni. Mondom ezt úgy, hogy tényleg imádom az egész történetet, annyira, hogy még a visual novelt is elolvastam belőle! Viszont ami az openinget illeti. Azt hiszem ez a legjobb Higurashi opening amit eddig láttam. És most gondolok itt a régi openingekre is. Azoknak is volt egy hangulata, egy nagyon jó hangulata, de ez valahogy jobban néz ki. Ha eltekintünk a karakter designoktól. Mert mindenkinek színátmenetes haj kell persze, ez az új menőség, meg Satoko neon sárga haja. ... Borzalmas ez a neon sárga.
Egyébként annyira vicces amit az emberek művelnek. Azon vitatkoznak, hogy ez, vagy a régi sorozat volt-e jobb, melyik magyarázott meg több dolgot abból ami történik. De ahhoz már mindenkinek lusta a segge, hogy elővegye a visual novelt és végigolvassa. Annál eredetibb verziót nem találnak, Ryukishi07 gépelte be a saját kezével! De nem... inkább oltogatják egymást a kommentekben. Ahj...
Még egy nosztalgikus dal a számomra. Ez annyira nyugodt, békés és kellemes, egyszerűen csak jó hallgatni. Az animáció nem túl látványos vagy különleges, de szerintem ez így jó. A városi pillanatképek az üres utcákról, állatokról is nyugalmat sugároznak, kissé talán magányt, szomorúságot is. A Hakaima Sadamitsu mellesleg egy elég rövid anime sorozat, de annál izalmasabb. Annak idején, szerintem a régi animések emlékeznek rá, hogy ment a tv-ben is felirattal.
Ez a dal... valamiért sokszor eszembe jut. Ahhoz képest, hogy a filmet ezer éve láttam és már azt sem tudom miről szól. Az emlékeimben úgy maradt meg, hogy jó film volt. Bár így visszanézve pár jelenetet olyan... furák a karakterek. Gondolok itt a macskákra. Van ahol van ruhájuk, van ahol nincs, olyan, mintha a film nem tudná eldönteni, hogy most hagyományosan akarja-e ábrázolni őket vagy sem. Ez a része nagyon fura nekem. De a dal... Az megragadt a fejemben mert annyira nyugodt, boldog, kedves. Egyszerűen csak jó hallgatni, jót tesz az ember lelkének, vagy valami ilyesmi.
Soha nem gondoltam volna annak idején, hogy ennyire magával tud ragadni egy sport anime, de az Ookikunak sikerült ezt elérnie. Ráadásul annak idején, mikor néztem, akkor még a második évad nem is volt elérhető, így hiába voltam bepörögve tőle, nem tudtam tovább nézni. Azóta meg elfelejtődött amennyit kellett rá várnom... Viszont ez az OP nagyon megragadt a fejemben, mert annyira lendületes, energikus és az előadó hangját is szeretem, ismertem már előzőleg is más anime zenék után. Az Ookiku és vele együtt ez az OP is valahogy fel tudja pörgetni az embert. Miközben néztem folyton egyfajta nosztalgia volt bennem a gyerekkorom és a végtelennek tűnő iskolai nyári szünetek iránt. Nem tudom. Érdekes.
Egyszer történt, hogy elkezdtem random May'n dalokat meghallgatni és letölteni. Így sikerült beszerezni ezt a dalt is. Sokáig fogalmam sem volt róla, hogy milyen az anime aminek az opening dala, de nem is érdekelt különösebben, mert végül is csak a dal tetszett. Aztán megtudtam, hogy ebben az animében mindenféle halálos puzzle meg rejtvény megoldásokkal foglalkoznak a szereplők és egyből felkeltette az érdeklődésem. Hát ez nagyon menő, én kíváncsi vagyok azokra a rejtvényekre főleg hogy halálosak is! És elkezdtem nézni az animét... hát, egy csalódás volt (ahhoz képest, hogy kb mindenki isteníti és imádja a sorozatot), de a dal... a dalt még mindig nagyon szeretem. Igazából csak két bajom van az animével, az egyik a karakterek jelleme, a másik pedig maga a történet... ehm... ettől függetlenül valami különös vágyat érzek arra, hogy egyszer majd talán megnézzem a második évadot is. Miért? Nem tudom. A rejtvények meg a puzzlek mellesleg jók voltak... még ha a karakterek ki is idegeltek.
Őszintén... már azt sem tudom, hogy a szereplőket hogyan hívják...
A Detroit Metal City (DMC) egy rövid, 5 perces részekből álló anime és a death metál bandákat, életvitelt próbálja kiparodizálni. Maga a történetben szereplő banda megjelenése a Kiss együttesre hajaz, a nevük is az említett együttes Detroit Rock City c. dala után jött. Az anime az azonos című manga sorozat pár fejezetét adaptálta. Mivel szeretem azt a zenei stílust, amit az anime képvisel / kiparodizál, és magát a Kiss együttest is, így kötelező volt számomra megnézni ezt. A Mad Monster egy insert dalként jelenik meg, amit a banda frontembere, Johannes Krauser II ad elő. Krauser civilben a Negishi nevet viseli és ebben a részben eldönti, hogy elhagyja a bandát (eleve soha nem is akart csatlakozni), így kénytelenek egy beugró külföldit alkalmazni a koncert idejére. Negishit viszont elönti a düh, látva a beugró ember pocsék előadását és visszatér a színpadra Krauserként, hogy megmutassa, hogyan is kell a DMC frontemberének lenni.
Azért került fel a listára ez a jelenet, mert nagyon megfogott mikor először láttam. A dal, a kamera beállítás, a hangulat. Annyira jól összehozták, éreztették velük, hogy a sok tökölés után, igen, Krauser visszatért és haláli koncertet fog adni. Tényleg nagyon emlékezetes része volt ez a sorozatnak. A dal megtalálható még [ITT] külön, nem jelenetbe ágyazva. Imádom. megjegyzem, az opening se semmi, de... azt nem találtam meg. Úgy értem a videót, a rövid verzióval.
Érdekességképp még beszúrom ide, hogy Krauser szinkronhangja Yuji Ueda, aki japánban többek között a Pokémon sorozatban is rengeteget szinkronizált. Ő volt például Takeshi (Brock) szinkronhangja. Már csak azért, mert ég és föld Takeshi és Krauser, milyen érdekes mégis, hogy ugyan annak az embernek a hangján osztoznak. ... De most komolyan... Úgy megnéznék egy Pokémon részt ahol Brock ezzel a hanggal hívja elő a Pokémonját... "I call upon thee, Mad Monster!" Mekkora lenne.
Emlékszem, régen ez az anime még a tv-ben is ment felirattal. Nagyon szerettem, mert... nem is tudom, olyan őrült volt és néha olyan abszurd. Na meg a dalok! Mivel egy musicalről beszélük, így percenként nekiállt valaki énekelni. Amit most beszúrok ide, a Rental Song, egy olyan dal, ami minden részben szerepel és minden részben megváltozik a szövege is vagy éppen más-más karakterek éneklik. Akkor hallható mikor a főszereplők elmennek és segítséget kérnek egy titokzatos figurától akit sosem láthatunk az ablak miatt ami mögött ül. A másik szeretett betétdalom ebből a sorozatből a Money Loan Song ami mindig akkor csendül fel, mikor valakinek pénzre van szüksége és megjelennek a hitel táncosok... Viszont ebből meg csak az angol verziót találtam fent a neten, ami... hagyjuk.
Biztosan leesett mindenkinek, de azért beszúrom ide, hogy maga az anime a Blues Brothes c. filmből ihletődött. Elég csak ránézni a karakter designokra, elolvasni a címet és nézni, ahogyan folyton a pénz után futnak. Ami engem illet, az egyik kedvenc filmem a Blues Brothers, így nem volt nehéz megszeretnem ezt az animét is. Még egy kis plusz infó, a "rental guy" akinek ezt a dalt éneklik, nem más, mint Shinichi Watanabe, a sorozat rendezője. Úgy értem beleírta magát a történetbe és ő is szinkronizálja a karaktert. Ez azért... eléggé menő. Úgy olvastam ez valami szokás nála, több animében felbukkan amiken dolgozott.
Nem tudom miért vagyok úgy felhypolva az Initial D-től, de nagyon élvezem. Pedig még csak nem is értek a kocsikhoz. Azt hiszem ez most lényegtelen. Mivel minden részben több eurobeat dal is felcsendül a sorozatban, így nagyon nehéz volt kiválasztani melyiket is szúrjam be ide. Nagyon sokat tudnék még felsorolni, de azt hiszem a Looka Bomba valamiért különleges. Mivel sajnos nem találtam meg külön a jelenetet amiben szerepel a dal, így az egész versenyt be kell szúrnom. Ami engem illet, szerintem a 4. évad egyik legizgalmasabb versenye ez, én nagyon élveztem mikor néztem. A dal, amit kiemelnék most 11:55 körül kezdődik. Igazából rengeteg dalt ki tudnék emelni ebből az animéből, mert nagyon imádom az eurobeat dalokat amiket tartalmaz, de legyen elég egyelőre csak ez az egy. A dal külön megtalálható [ITT].
20:30 körül a Rider of the Sky (Ace) hallható ami megint csak nagyon nagy kedvencem, de persze, hogy alig hallani belőle bármit is a jelenet alatt, mert mikor felcsendül egy insert dal, általában akkor jut eszébe a legutolsó mellékszereplőnek is km-es monológot mondani.
Azért került az extra részre ez a dal, mert magát az OVAt nem láttam, viszont a játékot játszottam, amiből készült. Azaz végül is ismerem, de mégse láttam. Mikor utána olvastam az OVA sorozatnak, akkor azt írták róla, hogy lényegében csak promóciós célokat szolgál a játék számára, szóval úgy döntöttem nem nézem meg. A játék amúgy is minden esetben sokkal többet ad, mint egy OVA ami belőle készül vagy egy OVA sorozat. Ez a dal azért érdekes, mert az OVA számára készült és nem hallható magában az eredeti játékban. Nekem persze megtetszett mikor meghallottam és azóta is nagyon szeretem. Habár nem ez a kedvenc hymmnos dalom, a kedvenceim a játékból vannak. Ami azt illeti úgy általánosságban szeretem az Ar Tonelico dalokat. Olyan különlegesek és szépek. Nem csak hangzásra, de szövegre is.
A játék világában a daloknak általában van valamiféle hatása. Az EXEC_HYMME_LUMINOUS=DEF./ egy védelmi mágiát idéző dal, ez kiderül a szövegéből is. Érdekesség, a dal a japán mellett hymmnos nyelvet is haszál, ami a játék sorozat számára megalkotott nyelv.
És így zárom is a második részt. Eléggé sok dal jött össze ismét, de lefogadom, hogy ha gondolkodnék, akkor még több eszembe jutna, mert minél többet agyal az ember, úgy jutnak eszébe régi, elfeledett sorozatok, zenék, amire jó visszaemlékezni. Szerintem mindenki így van ezzel. Végezetül pedig ismételten csak köszönöm Bj-Lydianak, hogy összehoztuk ezt az egész két részes kis "sorozatocskát", a jövőben remélem még lesz ilyesmi. :D
Megjegyzések
Megjegyzés küldése