Gamer vagyok #23

Üdv.

Eljutottam odáig, hogy előszedjek ismét egy dating sim játékot, ez volt az Otometeki Koi Kakumei * Love Revo NDS-re. Tetszett, mert ezúttal nem megszokott a főszereplőnk: Hitomi túlsúlyos és elhatározza, hogy diétázni fog. A játékban egyszerre kell ismerkednünk a fiúkkal és közben kézben tartani Hitomi diétáját, hogy sikeresen elérje a vékonyabb alkatot.

Ééés... élesváltás. Durván. Legacy of Kain: Soul Reaver (PSX). Nem tudom mi történt, hogy csak úgy gondoltam egyet és beraktam... Pedig annyira nem is vonzott először, hiszen már nem Kain volt a főszereplő az első játékból, új karaktert kaptunk. Aztán elkezdtem és meglepődtem, mert igazán jó játék. Bár aki elkezdi, annak fel kell készülnie arra, hogy rendszeresen eltéved és valami leírást sem árt ha magához vesz...

Mivel az első Soul Reaver nem zárta le a történetet, így előszedtem a második részt: Soul Reaver 2 (PS2), mert kíváncsi voltam mi fog történni. Már az elején feltűntek a fejlesztések az első részhez képest és ennek nagyon megörültem. Persze megint nem zárták le a történetet.

Ha a kiadások évét nézzük a Legacy of Kain: Blood Omen 2 (PS2) a következő játék a sorozatban, szóval előszedtem ezt. Igaz ami a történetet illeti, nem ez következik, de szerettem volna a kiadások évének megfelelően menni, mert... nem tudom. Lényegtelen is, kicsit kellett ez a változatosság, itt ismét Kain a főszereplőnk és megváltozik a játékmenet a Soul Reaver játékokhoz képest. Hiányzott már Kain, mint játszható karakter.

Uh, úgy látszik beleestem a Legacy of Kain játékok hangulatába, de... igazából nem nehéz. Csak eléggé összezavaró a történet. Viszont azt nagyon jó volt látni, hogy címről címre hogyan fejlődik a játék. A következő mindig jobb lett, mint az elődje volt, mindig tapasztaltam valami változást, valami fejlesztést és ezt nagyon szeretem. Na meg az is szerepet játszott ebben a maratonban, hogy mindegyik játék a sorozatban eléggé rövid és gyorsan végigvihető. Ami pedig feltűnt még a sorozattal kapcsolatban... Annak ellenére, hogy Kain egy rettenetesen agresszív és arrogáns alak, mégis sikerült úgy előadniuk a karakterét, hogy kedvelhető legyen. Ez nem könnyű és értékelem, megszerettem az ő karakterét a sok negatív tulajdonsága ellenére.

Hamarosan vége az évnek

Üdv.

Nagyon nem tudok miről írni, mert nem történt konkrétan semmi az elmúlt egy évben. Legalábbis semmi érdemleges. Ezért nem is írok semmiféle személyes dolgot egy ideje. Mert egyszerűen nincs mit. Foglalkozok ezzel-azzal, de nem mondanám, hogy bármivel is elértem volna valami jelentős haladást. Ez van. Nem mondom, hogy majd a következő év jobb lesz, mert valószínűleg ugyan olyan jelentéktelen lesz, mint a mostani. Vagy az előző. Vagy bármelyik.

Gamer vagyok #22

Üdv.

Mostanában nem sokat vagyok neten és nincs is kedvem általában semmihez. Megint rámjött valami depressziós hullám vagy nem tudom, remélem hamar tovább megy. Addig is, végre kirakom ezt a bejegyzést, amit már száz éve írok, jön a következő adag.

Az első a sorban a Hellnight (PSX), vagy eredeti japán címén Dark Messiah. Mert úgy imádjuk ha össze-vissza változtatják a játékok címét országonként. Mikor beraktam és megnéztem az introt, őszintén fogalmam sem volt róla mi fog ebből kisülni, annyira furcsa volt és nem is tudtam igazán hova tenni az egészet. A történet (nekem legalábbis) nagyon furcsa, maga a gameplay viszont jól megoldott. Egy érdekes túlélő horror különleges hangulattal.

A következő a Brandish: The Dark Revenant (PSP) volt. Mászkálós, RPG-s hangulatban voltam, gondoltam ideje lenne kipróbálni. Igaz nem éppen ilyen stílusú játékra gondoltam, de végül nagyon beleszerettem a sok idegesítő rész ellenére is. Mindenképpen megéri kipróbálni, igazán szórakoztató.

Aztán... végre elérkeztem ahhoz az igazi RPG hangulathoz amit kerestem. Crimson Gem Saga (PSP). ... Vagy más néven Garnet Chronicle: Kouki no Maseki. Vagy megint más néven Astonishia Story 2. Szerencsére több alternatíva nincs. És tudtom nélkül belefutottam megint egy koreai fejlesztésű játékba. Ha az ember nem is tudja, hogy az, egyszerűen csak... megérzi. A Zenonia esetében is ez történt. Ezek a játékok egyszerűen csak... mások. De nem igazán rossz értelemben. Vegyes érzéseim vannak ezzel a játékkal kapcsolatban.

Végül pedig ismét elővettem egy játékot amit ezer éve játszottam utoljára: Assassin's Creed II (PC). Anyu éppen valami műsort nézett a tévében a... pestis járványról és ahogyan mutatták azokat a régi itáliai helyszíneket... Megjött a kedvem, nagyon. Nem is igazán játszani akartam, inkább csak nézelődni a helyszíneken. Hm. De azt viszont nem tagadom, hogy Eziot imádom, mint karakter.

Horror maraton #2

Üdv.

Elérkezett a horror maraton második része! Mióta kiraktam az első részt, azóta rendszeresen megfordult a fejemben a folytatás, de csak most jutottam el odáig, hogy leüljek és kivitelezzem.

Ezúttal klasszikus horrorokat hoztam, olyanokat, amiket mindeki látott már vagy legalábbis ismer hallomásból.