Kreatívkodtam

Üdv.

Kicsit kreatívkodtam. Igazából ha lehetne, akkor ezerféle kreatív dolgot csinálnék, de visszafog, hogy sok dolog nincs itthon hozzájuk, a városban pedig nincs olyan bolt ahol vehetnék cuccokat. (Itt SEMMI nincs!) Az árakról meg ne is beszéljünk, minden marha drága. Szóval sok esetben csak nézegetem a képeket, hogy ezt is meg azt is milyen jó lenne kipróbálni, csak... csak igen, nem megy, mert nem tudom beszerezni a szükséges kellékeket. Ez annyira bosszantó.

Először is kipróbáltam magam virág készítésben. Idén volt esedékes unokahúgom ballagása és úgy gondoltam, hogy miért ne adhatnánk olyan virágot neki, ami megmarad, nem hervad el? Ha egy csokrot megvesz az ember, akkor úgyis kidobja egy idő után, mert elhervadnak a virágok. Ha csinál virágokat valamiből, akkor azok megmaradnak. Úgy éreztem, hogy a szalagból készült virágok jók lesznek, mert szépek és talán vagyok annyira értelmes, hogy meg tudjam őket csinálni. Fekete és vörös rózsákat csináltam szalagokból, ragasztottam kis kövecskéket a közepükbe, fekete tüllt raktam a virágok közé, hogy kitöltse a helyet köztük és csináltam még kis dekor "szálakat" vékony damilból (?) és átlátszó lakkból. Aztán ezt az egészet megfogtam, becsomagoltam fekete és vörös gyűrött papírba (nem tudok csomagolni!) és csináltam hozzá fekete-vörös szalagot és masnit kis díszgombbal a közepén. Hm, ennyi. Nem volt nagy munka, de sokáig tartott, mert életemben először készítettem ilyesmit és szép fogalmam nem volt róla, hogy mi a fenét csinálok. Ki kellett kísérletezni mit hogyan akarok. Azért... remélem tűrhető lett a végeredmény. Unokahúgom örült neki és végül is csak ez számít. Utána megpróbáltam egy másik technikát és itt megálltam igazából. Majd lehet csinálok még ha lesz olyan alkalom.

Eltelt némi idő és megpróbálkoztam valami olyasmivel, amit már régóta nézegettem, de soha nem vettem rá magam arra, hogy kipróbáljam. Kipróbáltam a... hímzést? Azt hiszem ezt lehet annak nevezni, igaz? Nem tudom, én nem azt a hagyományos hímzést akartam csinálni mikor nekiállnak mindenféle népi motívumot hímezgetni a terítőkbe meg mittudomén. Nekem az nem tetszik, valami mást akartam. Csak hát igen, se anyag, se hímzőfonal, se semmi. A hímzőfonal amúgy annyira drága, mostanában szerintem nem fogok beszerezni több színt. A lényeg, találtam itthon egy darab anyagot és egy kis fonalat és nekiálltam, hogy kipróbáljam magam. Megint csak úgy, hogy előtte soha nem csináltam ilyesmit és utána se néztem nagyon hogyan kell, mert hát minek? :'D Tudom, az anyag nem a legjobb, sem a fonal színe, sem a technika amit használtam, de abból kellett dolgoznom, amit találtam és elsőre talán annyira nem gáz. A második próbálkozás már színesebb, sima cérnával csináltam. Hát... ez is olyan lett amilyen.

Az első képen látszik, hogy a két oldalsó részt különböző módon csináltam, mert időközben rájöttem, hogy nem jól varrom. Arról nem is beszélve, hogy keretem sincs amivel kifeszítsem az anyagot, így rövid időn belül eléggé beálltak az ujjaim amivel az anyagot fogtam. Konkrétan megfájdult a kezem mire ezzel végeztem pedig nem volt egy nagy minta. A jövőben majd szeretném ezt kipróbálni más anyaggal és fonallal, de addig is csak gondolkodok ezen, azt hiszem.

Ja, pluszban. Anyám látta mit csinálok (hogy szenvedek) és eszébe jutott, hogy annak idején, régen ő is mennyit hímezgetett és valahol a padlás szobában van is neki egy terítője amit vagy 30 éve kezdett el. Megjött hozzá a kedve és előszedte, hogy folytassa.

És hát a szokásos rajzok. Nagyon nem rajzoltam mostanában. Nem tudom mi az oka, egyszerűen csak leraktam egy időre. Nincsenek új ötleteim, nincs semmi ötletem. Csak ülök a papír felett és várom a csodát. Szóval nem is mutogatok sok rajzot mert nincs is.

Megint megpróbáltam digitálisan rajzolni, de ismét csak azt sikerült megerősítenem magamban, hogy ez nekem nem megy. Egyszerűen nem. Akárhányszor belekezdtem, mindig kudarc volt a vége, ideje lenne végleg elengedni. Igen, tudom, hogy az a baj, hogy amúgy sem foglalkozom vele rendszeresen, így nincs tapasztalatom benne, viszont túl türelmetlen vagyok ahhoz, hogy rendesen megtanuljam mit hogyan. Annyira bosszant, hogy amit könnyen meg tudok csinálni a papíron, azt egyszerűen nem tudom a gépen. Szóval... igen, megint csak a magam ellensége vagyok, mert nem hagyok magamnak időt arra, hogy megszokjam, megtanuljam a digitális tábla használatát. De legalább addig eljutottam, hogy pixel brushal talán tűrhetően tudok rajzolni. Ennél többet ne várjon tőlem senki.

Hm, valami ilyesmi. Nagyon nem történik semmi, ami nem tudom, hogy jó-e vagy sem. Mindenki vigyázzon magára ebben a melegben és igyatok sok vizet, mert én mindig elfelejtem.