Baby Boomer

Ez egy nagyon érdekes shooter játék. Tényleg, ki gondolna erre. Ha shooterekről beszélünk, akkor általában valami nagyon menő dolog szokott a középpontban állni. Bűnözőket kell lelőni, űrcsatákat vívni, élőholtakat írtani, vagy... kacsavadászat... Ilyesmi. De aztán Baby Boomer!

A történet szerint Baby Boomer éppen hazafelé tart és az anyukáját keresi, neked pedig meg kell védened úgy, hogy a pályán lévő összes fenyegetést kiiktatod az útból. Lelövöd az felé tartó állatokat, vagy robbanószeres hordókat iktatsz ki, esetleg... felhőket lősz le, hogy hópihék hulljanak belőlük amikből aztán jeges híd lesz. Teljesen logikus. Ennyi az alap koncepció. Ez már magában eléggé meglepő, de garantálom, lesz ennél jobb is.

Először is, én emulátorral tudtam csak játszani ezt a csodát, így minden valószínűséggel ezért nem ment úgy a lövések érzékelése ahogyan kellett volna. Szóval erről nem tudok pontosan írni. Azt állíthatom viszont, hogy az ellenségek meglehetősen normál tempóban mozognak, azaz van idő arra, hogy érzékelje őket az ember, majd eltalálja. Legalábbis az első pályákon. Utána már azért kicsit begyorsulnak a dolgok és igenis figyelni kell arra mit csinálsz, mert gyorsan fordulhat a kocka.

A pályák viszont nagyon érdekesek. Ugye adott egy főkarakter, egy kisbaba. Kis aranyos, édes, ott mászik a pályán ami lehet egy park is, vagy... egy temető élőholtakkal, csontvázakkal vagy egy lávával teli föld alatti járat. Ehm, rendben van. Kissé úgy érzem nem vágnak össze a témák ebben a játékban. De... azt hiszem ez a kontraszt ad neki egy teljesen új szintet. Annyira eltér a kettő, hogy szinte már szórakoztatóan jó.

De nem egyszerűen csak lőni kell veszélyes dolgokra. Van egy "időkorlátod" is. Baby Boomernek tejre van szüksége, hogy tovább és tovább tudjon haladni. Ezeket megtalálod cumisüvegekben a pályákon és ha lelövöd őket, akkor a tej mérő feltöltődik. Ahogy halad előre a gyerek, a tej szintje egyre csak fogy, szóval folyton újabb és újabb üvegeket kell keresni, mert ha a tej szint teljesen lefogy, akkor is game overt kapsz. Érdekes megoldás, de mondjuk illik a kisbabához. Bár azon se lepődnék meg ha a megölt ellenségeid vérét kellene gyűjteni. A kripta meg az élőholtak után.

A grafikával nincs baj, mindig minden látható aminek láthatónak kell lennie. Nincsenek zavaró pontok. A zene az... aranyos, néhol vészjóslóbb. Mondjuk a föld alatti kriptában. Mindig próbál igazodni a pályákhoz, azok témájához. Igazából ezzel sincs bajom, örülök neki, hogy nem ugyan azt a dallamot kell hallgatni végig.

Ez a játék igazán meglepő és nem is sorolnám a legjobb shooterek közé, de ettől függetlenül le tudja kötni az embert valahogy. A későbbi pályák ugyan gyorsabbak és nehezek, de ha ember normál körülmények között játszik, értem azt konzolon, akkor biztosan többre megy vele, mint én az emulátorommal. Igazából ajánlom mindenkinek, egy próbát, egy esélyt szerintem megérdemel. Már csak a temető miatt is. Kedvenc pálya.

Shooter	1989, NES	Hossz: Közepes
Szerkesztő értékelése: ★★★☆☆