Chaos Legion

Ez volt az a játék, amit már évek óta játszok. Néha előszedem, megyek vele pár órát, aztán megint lerakom x időre. Mindig is úgy éreztem, hogy soha nem érhetek a végére, pedig egy elég rövid játékról van szó ahhoz képest. (Ugye az örökös farmolások nélkül, de azok meg kellenek, hogy tovább tudj haladni...) De nem. Elhúzza a szenvedést, nem is kicsit.

A történet szerint... Adott két férfi, bajtárs, jóbarát, Seig és Delacroix. Azonban egy fiatal hölgy, Siela, halála után Delacroix eltűnik, hogy... sötét erőket szabadítson fel és... Seig pedig utána, hogy... megállítsa. Ehm, nos, sok dolgot nem sikerült megjegyeznem a történetből. Sajnálom.

Egyébként egy hack & slash játékról van szó, azaz így már mindenki tudhatja, hogy egyetlen dolog számít csak benne: a farmolás és az EXP! Na meg, hogy minimum 30 ellenséget üss egyszerre, mert az... menő.

Jó-jó, nyilván szeretni kell ezt a stílust ahhoz, hogy az ember ezt a játékot is szeretni tudja és élvezni. Azt hiszem ezt nem nekem találták ki. Igaz ettől függetlenül sokszor elvoltam vele. Azt azért nem tudom mondani, hogy a kedvenc műfajom vagy játékom lett.

A játékmenet elég egyszerű. Van összesen 13 pálya, ezeken kell végigmenned, mindegyik végén van egy boss. Az utolsó pálya pedig igazából csak sorozatos boss harcokból áll. Minden pályán hadseregnyi ellenfél vár, amiket le kell győznöd. Néha minimális kihívást visznek bele különböző utasításokkal. Például, hogy az adott területen minden ellenséget meg kell ölnöd, vagy csak pár bizonyos, megjelölt célpontot. Mikor először jársz egy pályán, kapsz itemeket, amiket magaddal vihetsz. Monduk életet töltenek vissza vagy Soul pontokat. Eléggé korlátolt számban kapsz ilyen itemeket, szóval nem érdemes elhasználni őket gyorsan. Ezek mellett felszedhetőek EXP pontokat adó itemek is, de támadást, védekezést növelő tárgyak is.

Igen, milyen sok dologgal megajándékoz a játék! Aztán elkezdesz játszani és rájössz, hogy ez azért annyira nem is sok.

És akkor most jöjjön a fő atrakció, a Legionok. Ők különféle skillekkel és harci technikákkal rendelkező lények, amiket segítségül lehet hívni a harcok alatt. Seig egyik képessége, az ilyen Legionok megidézése. A játékban összesen 7 Legion használható. Mindegyiket más-más pályákon kapod meg. Ezeket a Legionokat fejlesztheted is és kell is. Az összesgyűjtött EXP alapján adhatsz nekik plusz védelmet vagy támadást, fejlesztheted a skilljeiket, vagy a megidézett Legionok számát. Itt jönnek a képbe a pályákon felszedhető EXPt adó tárgyak. Ilyen tárgyakat csak a Leginoknak adhatsz, azaz Seig nem használhatja őket.

Minden Legion másban jó és ezt figyelembe kell venned mikor ellenségekkel harcolsz. Van olyan, aki a fém ellenfelekkel szemben hatásos, van olyan, aki másfajta ellenségekkel szemben, stb. Ha rossz Legiont viszel egy csatába, akkor könnyen megeshet, hogy nem bír el az ellenféllel és kiütik, te pedig teperhetsz, hogy ismét használható állapotba hozd. Ekkor jönnek a Soul pontok. A Soul pontokat akkor kapod, mikor ellenségekkel harcolsz. Automatikusan megkapod őket. Ezek szolgálnak a Legionok életpontjaiként. Ha látod, hogy a Legion sérült, csak visszahívod, harcolsz egy kicsit, az életcsíkja pedig automatikusan visszacsúszik. Azért nem árt vigyázni az életpontjaikra, mert ha egyszer kifogynak belőle, akkor nehezen lehet visszahozni őket olyan szintre, hogy ismét idézhetőek legyenek.

De a Legionok nagyszerű ereje nem áll meg itt. Mint említettem, rendelkeznek skillekkel is. Ezeket akkor használhatod, ha fel van szerelve a Legion és vele indulsz csatába. Ilyenkor nem kell megidézned, egy gombnyomás után aktiválhatod az adott egység skilljét, ami valamilyen hatást eredményez. Például megjelennek és rárohannak az ellenfélre, vagy megjelennek Seig előtt és megvédik. Ez azért is jó dolog, meg így nincs aktívan jelen a Legion, nem tud sérülni, de mégis erőteljes támadásokat tudsz bevinni velük az ellenfélnek. Azt viszont észben kell tartani, hogy a ezek a képességek sok Soul pontban fognak fájni nekik. Ezek mellett a Legionok felszerelésével Seig is szert tehet különleges képességekre. Például a Flawed Legion felszerelése után képes lesz a dupla ugrásra. Ezek a képességek Legiontól változnak nagyon hasznosak. Ha elég EXPt adsz az adott egységnek, akkor magasabb szinten ezeket a képességeket tovább tudod vinni és már a Legion felszerelése nélkül is használhatod őket.

Mint látni, eléggé hasznosak ezek ez egységek és nincs ok arra, hogy ne szereld fel őket. A lényege az egésznek, hogy minél több EXPt adj nekik és így minél magasabb szintre fejleszd őket, mert így nem csak ők lesznek erősebbek, de Seig is. Ekkor jön a dolog farmolós része. Mint említettem, a játék 13 pályából áll. Egy különleges item megszerzése után vissza is tudsz menni a már kijátszott pályákra, hogy ismét végigmenj rajtuk, a játék egy bizonyos pontjától pedig meg is változnak a már elvégzett pályák, csak, hogy... izgalmasabb legyen. Annyi történik, hogy erősebb ellenfelek jelennek meg rajtuk. Ettől függetlenül ez még nem változtat a tényen, hogy ezeket a pályákat vagy 100× kell végigvinned, mindig újra és újra el kell indulnod és át kell menned rajtuk, csak azért, hogy EXPt szerezz a Leginok fejlődéséhez. Ez volt számomra a kegyelemdöfés. Innentől kezdve örökös ismétlődés az egész. Arról nem is beszélve, hogy a végső Legion, Thanatos darabjait elszórva találod meg különböző pályákon. Őt ezekből a darabokból kell összerakni, csak akkor idézhető meg és használható az összes darabja megvan. Mire őt összerakod, addigra a többi Legionod már rég megvan. Azaz megkapod későn a legvégső Legiont, már ott állsz a kijátszás kapuiban, de nem használhatod, mert vissza kell megint menned és fejleszteni őt is. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg EXP kell neki. Igaz el kell ismernem nem hiába végső Legion, mert nagyon erős még akkor is ha nincs kimaxolva. Én például már nem bírtam tovább és úgy indultam vele neki a legutolsó pályának, hogy nem fejelsztettem a legfelső szintre. Így is sikerült kijátszanom a játékot.

De mi van Seiggel? Nos, neki van egy kardja és a képességek, amiket a Legionok adnak neki. Ennyi. A pályákon felszedhető itemekkel fejleszthető a védelme és a támadása, és nagyjából ki is fújt a fickó. Azaz tényleg szükséged van azokra a Legionokra a harcok alatt. De van nekünk itt egy másik játszható karakterünk is, a lány, akivel Seig megismerkedik a játék folyamán, Arcia. Ő nem képes használni a Legionokat, neki két lőfegyvere van. Hát, ami engem illet én nem igazán élveztem a vele való harcot. Szerintem hanyagolható, mint játszható karakter. Maximum annak érdemes kipróbálnia, aki meg akarja nehezíteni az életét.

Bár ami azt illeti, nekem az egész szereplőgárda (ami úgy 4 karakterből állt, beleértve a halott kedvest meg a főgonoszt is) felejthető volt. Nyilván egy ilyen játékban nem a karaktereken meg a történeten van a hangsúly, tudom. Azért értékelem, hogy próbálkoztak, de... egy eléggé átlagos dolog született meg belőle véleményem szerint. (Igen, tudom, micsoda nagy történet van a háttérben, de erről csak úgy tudunk, hogy elolvassuk, szóval... igazából ilyen formában megérinteni nem tudott.) Semmi nincs benne, amit ki tudnék emelni, ami emlékezetes lenne. Csak azért lett felhúzva valami történet, hogy valamerre azért mégis haladjon a játék. A másik meg, hogy olyan sokat kellett farmolni, hogy időközben azt is elfelejtettem, hogy egyáltalán miért is harcolunk és hová is tartunk. Még jó, hogy az utolsó pályán emlékeztettek rá, különben eszembe nem jutott volna mi a célja a játéknak.

A grafikára nincs panaszom. Tényleg. Amit kellett, azt lehetett látni, szerencsére a kamerát is mozgathatja a játékos miközben halad, harcol. Igen, ez egy olyan dolog, amit meg kell köszönni. Ami sokszor zavaró volt, hogy harc közben minden oldalról jöttek az ellenfelek, így volt, hogy teljesen random hátulról leütöttek. De ez egy 3D játék és amúgy is van egy pici térképed, ami jelzi az ellenségek és az itemek helyzetét, szóval nem lehet egy szavunk sem panaszra. Az a kis térkép nagyon hasznos tud lenni. Amiért még nagyon hálás voltam az az, hogy a belső terekben is volt elég fény ahhoz, hogy a játékos lásson. Példának okáért mondanám a barlangos pályát. Lehet, hogy a föld alatt voltál, de a játék mindig engedte, hogy normálisan láss mindent. Nem lett minden világos, kellemes és hangulatos volt az egész. És igen, ezt is meg kell köszönni, mert sok olyan játék létezik ami úgy fogja fel a barlangot, mint helyszínt, hogy rohadt sötét van és nem látni semmit, tapogatózz hülyegyerek. Persze, így életszerű, de könyörgöm.

A zene végül is illik a játékhoz és meghozza a hangulatot, de ami engem illet, nekem nem a kedvencem a műfaj, így önmagában nem hallgatnám ezeket a dalokat. Ettől függetlenül tudom mondani rájuk, hogy jó minőségű dalokról van szó és jól passzolnak a játék stílusához, a pályákhoz.

A játékban vannak különféle nehézségi szintek. Ezek nyilván az ellenségekre vonatkoznak elsősorban, viszont kihatnak az EXPre is. Könnyű szinten ha nem sikerül teljesítened egy pályát, akkor nincs semmi baj, a pálya alatt megszerzett EXPt attól még megtarthatod. Normál módban csak a felét, nehéz módban viszont semmit nem kapsz. Mivel a játék egyik célja, hogy minél többet szerezz belőle, így aki nagyon ki akar cseszni magával és meg akarja hosszabbítani a szenvedéseit, annak ajánlott csak a nehéz szint. Beszélnek még arról is, hogy létezik Super Mode, amiben minden egy csapástól kiterül, beleértve Seiget vagy a Legionokat is. Erről nem tudok nyilatkozni, de létezik.

Összességében azt tudom mondani, hogy nagyon jó ötletekkel és megvalósításokkal él a játék. Maga a Legion rendszer nekem nagyon tetszett. A képességeik, a velük járó pluszok, hogy fejleszheted őket. Ezek mind-mind nagyon tetszettek és szerintem csak ezért húzta nálam olyan sokáig a játék. Ez a része igazán élvezetes, jó használni őket. Egyetlen negatív pont, amit mondani tudnék az a monotonítás. Folyton ugyan azokon a pályákon mész és mást se csinálsz, csak EXPt gyűjtesz. De ez meg a műfaj sajátossága, szóval ha nekem ezt nem tetszik, akkor ez az én bajom. Ami teljesen igaz. Nekem sokkal jobban bejött volna ha egy komplexebb történetre építenek kevesebb farmolással és több játszható pályával. De ez csak az én sajátos stílusom. Aki szereti a hack & slash játékokat, annak nyilván más a véleménye, sőt, aki szereti az ilyen játékokat, annak egyenesen ajánlom. Nekem nem a kedvencem a műfajom, de ez semmit nem von le abból, hogy a maga pályáján, a maga műfajában egy jónak mondható játékról beszélünk, amit érdemes kipróbálni.

Hack & Slash	2003, PlayStation 2	Hossz: Hosszú
Szerkesztő értékelése: ★★★★☆