Undead Knights

Nagyon véletlenszerűen vettem fel ezt a játékot. Mikor megláttam és elolvastam miről szól, tudtam, hogy ez kell nekem! Végül nem bántam meg a döntésem.

A történet szerint a királynő körül valami nem stimmel. A nő hatására a király elrendeli a Blood klán kiírtását, amit sikeresen véghez is visznek. Három tag a klánból viszont különös, túlvilági erőknek hála visszatérhet az "életbe" és elindulhatnak, hogy bosszút álljanak. A visszatéréssel a harcosok egy újfaja erő birtokába jutnak, ami segíti őket a mészárlás során: képesek az ellenségeiket élőholtakká változtatni, majd irányítani őket a harcmezőn.

Eléggé érdekes történet és ami még ennél is izgalmasabb, hogy rosszfiút játszhatunk. Illetve... Nézőpont kérdése. Adott a három karakterünk, mindegyikük rendelkezdik egyedi fegyverrel, egyedi technikákkal, ettől függetlenül.. Én annyira nem tudnám rájuk mondani, hogy annyira különbözőek lennének. Az alap képességeik ugyan azok, az egyedi képességek pedig igazából (szerintem) megint csak ugyan azok, csak más koreográfiával előadva. Tudom, érdekesen fogalmazok, ha egyedi, akkor nem lehet ugyan olyan, de... mégis olyan hatást kelt. Ugyan azokkal a gomb kombókkal is kell előhívni őket. Ami magában mondjuk nem baj, mert kinek van kedve megjegyezni 10 féle kombinációt. Persze olyan alap dolgokat észrevehet az ember, hogy az egyik gyorsabb, mint a másik, de összességében szerintem teljesen mindegy kivel megy az ember.

De ha már karakterek. Minden pálya elvégzése után a teljesítményed alapján (mennyi Soul pontot szedtél össze, plusz mennyi idő alatt vitted végig a pályát) kapsz Dark Energy pontokat. Ezek arra jók, hogy fejleszd a karaktereid. Minden karakter számára... ugyan azok a fejlesztések érhetőek el. Nincs egyedi ha csak nem számoljuk ide azokat a gomb kombós támadásokat, amikre azt mondtam, hogy... ugyan olyanok. Szóval igen, ha nagyon belenézünk a dologba, akkor tényleg minden karakter ugyan olyan. Még a bejátszások is ugyan azok velük, csak másképpen válaszolnak. De az ellenfél mindig ugyan azt mondja el. Érdekes mondjuk ez. Olyan, mintha a játék próbálna valami változatosságot vinni a játékmenetbe azáltal, hogy több karakter van, de nem megy neki, mert így is, úgy is csak önmagát ismétli.

A játékmenetre is lehet mondani, hogy ismétlődő, de annyira mégse. Először is ez egy hack & slash játék, így nyilván ezt kell tenned, menni és szétcsapkodni mindenkit. Ilyen a műfaj. Viszont a játék egyik fő eleme, hogy a főszereplők képesek élőholtakká változtatni az ellenfeleiket, akiket aztán irányíthatnak ahogyan kedvük tartja. Ez szerintem egy teljesen jó és ötletes dolog. Megcsinálod az élőholt katonáid akiknek aztán kiadod, hogy tépjenek szét valakit, vagy csináljanak neked átjárót egy szakadék fölé, esetleg nyissanak ki egy kaput vagy döntsenek le valamit. Tisztára szórakoztató. Persze minden pályán ugyan azt csinálod, élőholtakat és gyilkolást, de ezek a kis feladatok néha jól tudnak esni az embernek játék közben. Én értékeltem őket.

Megemlítendő, hogy három fokozaton játszható a játék: könnyű, normál és Hell. Ahogy észrevettem, a különbség csak az ellenségektől elszenvedett sérülés mértéke.

Nem hosszú játék, nem is dolgozik olyan sok pályával, de elmondhatjuk, hogy a pályák jól néznek ki és változatosak. Egyrészt a kinézet miatt, másrészt a feladatok miatt, amiket néha végre kell hajtani. Én ezzel is meg voltam elégedve, még akkor is ha azt mondom, szerintem kicsit rövid lett a játék. Persze a kijátszás után lehet még mindenfélét csinálni, megszerezni különleges fegyvereket ha különböző szinteken játsza ki az ember a játékot, különböző címeket szerezni, amik mondjuk annyira nem érik meg, mert nem adnak semmiféle extrát, csak ott áll a menüben a sor, hogy ügyes vagy, ezt is elérted.

A látványvilágra nem tudnám azt mondani, hogy rossz, sokkal inkább azt, hogy sok helyen lusta. Azaz úgy érzem nincs annyira kidolgozva, érzem, hogy lehetne jobb is, de mégse. Például a továbbhaladást meggátoló kapuk összeomlása. Nincs semmi összeomlás animáció, egyszerűen csak pillanatok alatt átvált álló helyzetről összedőlt helyzetre. Hm. De ezen kívül is van még pár ilyen kis grafikai lustaság, ami feltűnik az embernek játék közben, mert igenis észrevehetőek. Aztán lehet nem a lustaság az oka, hanem valami teljesen más, a tényen viszont nem változtat, hogy meg lehetett volna ezt oldani szebben is.

A zene nem rossz, csak szerintem kevés. Nem sok dallal dolgozik a játék, de amikkel dolgozik, azok jók. Illenek a hangulathoz, a jelenetekhez, a játékhoz. Azt nem mondom, hogy kiemelkedő darabok, de a hangulatot képesek megteremteni és végül is ez a cél.

Összességében azt tudom mondani, hogy egy erős középkategóriás játékról beszélünk. Lehetne jobb is, mert az alap elgondolás nem rossz, de valahogy mégsem lett jobb. Ha lenne folytatása, én örülnék neki. De hiába mondom, hogy középkategóriás, ettől függetlenül szerintem szórakoztató és képes lekötni az embert. Inkább a jobb játékok kategóriájába sorolnám, bár nem tartom annyira erősnek én sem, hogy azt mondjam életreszóló élmény lesz. Mindenesetre egy próbát megér, egész jó kis játék, érdekes történettel, jó karakterekkel, szórakoztató játékmenettel.

Hack & Slash	2009, PSP	Hossz: Közepes
Szerkesztő értékelése: ★★★★☆