Louie élete S01-S03

Üdvözlet.

Ezúttal ismét egy rajzfilm sorozatról szeretnék írni pár sort, amit nemrég újranéztem és úgy érzem megérdemli, hogy kicsit foglalkozzunk vele.

Ezt a sorozatot annak idején a Fox Kids tv csatornán adták, itt találkoztam vele én is. (Vagy akkor már Jetix volt? Nem tudom követni ezeket a tv csatorna átnevezéseket.) Arra ugyan nem emlékszem, hogy láttam-e annak idején az összes részt, de valamiért megragadt a fejemben ez a rajzfilm és különös módon mostanában az agyamba villant, hogy meg kellene nézni. Nem tudnám megmondani minek a hatására éreztem így, de addig-addig járt az agyam rajta, hogy csak nekikezdtem, és... ami azt illeti nem bántam meg. Felnőtt fejjel ezek a régi, gyerekkori rajzfilmek valahogy mindig másképpen hatnak.

A rajzfilm Cedar Knoll kitalált városában játszódik, Wisconsinban és a 8 éves Louie Anderson mindennapjait követi végig. A történetben fontos szerepet töltenek még be a családtagjai és a barátai. Minden részben újabb és újabb történetet kapunk, amiknek alapját az amerikai humorista, Louie Anderson gyerekkori emlékei szolgáltatták.

Elég egyszerű felállásnak tűnik, nem igaz? Általában ilyesmiről szólnak a rajzfilmek, de ez a sorozat valahogy mégis más, valahogy többet tud adni nem csak a fiatalkorú nézőinek, de a felnőtteknek is egyaránt.

Összesen három évad készült belőle, amik 39 részt ölelnek fel. Az első évadban a történet eleji intróban Louie Anderson köszönti a nézőket és oszt meg pár gondolatot a gyerekkoráról általában abban a témában amiről az adott rész majd szólni fog. Igazából ez volt az a része a sorozatnak, ami annyira megragadt a fejemben. Nem tudom miért, de valahogy ez, hogy az alkotó ilyen módon szólt a nézőkhöz, megmaradt bennem és mindig is nagyon jó ötletnek tartottam. Szeretem, mikor egy játék, egy sorozat, könyv vagy képregény (vagy igazából bármi) alkotója a közönségéhez szól és ezáltal kicsit megismerhetjük őt is, mint személy, mint ember. A további két évadban ezeket a élőszereplős videókat felváltotta egy animált intró és egy nyitódal.

A sorozat, ahogyan írtam, Louie, az Anderson család hétköznapjait mutatja be humoros hangulatban. Felvonultat mindenféle témát, amivel egy családi történetben találkozhatunk: iskolai táborozás, családi kirándulás, a nagymama látogatása, az első háziállat, stb. Minden olyan téma, ami előfordulhat egy 8 éves életében. Viszont ezeken kívül néha kicsit komolyabb, kicsit felnőttesebb szituációk is előfordulnak, mint például egy családtag halála, egy szülő munkanélkülivé válása. Ez persze nem jelenti azt, hogy a sorozat ezekre a részekre elhagyja a humorát, szépen képes beleilleszteni a komolyabb részekbe ráadásul úgy, hogy ne érezzük zavarónak, nem odaillőnek. Jó írónak kell lenni ahhoz, hogy a humort minden esetben a megfelelő módon és a megfelelő mértékben tudjuk használni, ezt pedig ez a sorozat tökéletesen meg tudta tenni. Azt hiszem ez az egyik nagy erőssége sok más dolog mellett.

A másik nagy erőssége maguk a karakterek. Leginkább Louieval és a családjával, szomszédaival, barátaival ismerkedhetünk meg a részek alatt. Ami nagyon tetszett az az, hogy lehet Louie volt a főszereplő és az ő élményei, problémái áltak a középpontban, mégis, a sorozat képes volt bevonni ebbe minden esetben a családját és éreztette velünk, hogy ők nem csak azért vannak itt, hogy látszódjon, ennek a gyereknek vannak rokonai, hanem azért, mert ők is fontos szereplők akiknek hatása van a történet alakulására és Louie cselekedeteire, döntéseire. Elvégre kihez forduljon egy 8 éves ha bántja valami? Louie sok esetben kér tanácsot a szüleitől és tanul meg tőlük dolgokat a részek alatt. Ahogy ez a mindennapi életben lenni szokott. Ezen kívül láthatjuk azt is, hogy a szülei miféle problémákkal küzdenek, milyen nehézségekkel néznek szembe az életben és hogyan próbálnak meg túllendülni ezen, mint felnőtt emberek. Ezt a részét a sorozatnak szerintem akkor értheti meg a legjobban az ember ha már ő maga is felnőtt fejjel nézi. Gyerekként szórakoztató, felnőttként viszont több mindent át tudunk érezni, meg tudunk érteni.

Éppen ezért, úgy érzem, hogy ez a sorozat nem csak gyerekeknek készült, sokkal inkább családi jellegű. Ez számomra egy családi sorozat ami képes elszórakoztatni egyszerre a kisebbeket és a nagyobbakat is, van mondanivalója mindenki számára. Egy kedves, humoros és tanulságos sorozat mindenféle dráma nélkül. Az embernek csak annyi a dolga, hogy leüljön és élvezze, engedje, hogy kikapcsolja.

Az animáció minősége szerintem megfelelő. Figyelmes néző felfedezhet egy-két bakit, de ettől eltekintve, szerintem nincsen semmi probléma vele. Igaz a verzió amit megtaláltam és végignéztem, eléggé ramaty állapotban volt, de különösebben nem zavart. A történet és a karakterek jobban lekötöttek. Ha már itt tartunk, ejtenék szót a szinkronról is. A magyar szinkron igazán jó, sikerült eltalálni a legtöbb karakter hangját. Talán Tommy hangja volt néha idegesítő, de érdekes módon az se mindig. Olyan volt, mintha a szinkron színész hol így hol így játszotta volna. Furcsa. Érdekesség, az eredeti amerikai verzióban maga Louie Anderson is szinkronizált.

Tudom ajánlani mindenkinek, ahogyan visszanéztem, nekem kellemes kikapcsolódást nyújtott és szórakoztató volt a sorozat tökéletesen eltalát humora miatt.