Tomie

Üdv.

Nemrég olyat tettem, amiről azt hittem, hogy sosem fog megtörténni. De valahogy mégis. Egyik nap unokahúgom felhívott, rendelnek könyvet, én nem akarok-e valamit? Gondoltam megnézem a kínálatot, bajom nem lehet tőle. Aztán valahogy a weboldal manga részlegén találtam magam, de nem igazán tudtam még mindig, hogy mit akarok. Ekkor megláttam... ezt. Éreztem, hogy elfog a kíváncsiság, de ugyanakkor visszatértek az emlékek is arról, hogy miért nem akarok többet Ito Junji mangát olvasni. Sokat gondolkodtam rajta, hogy mi legyen, de végül csak megvettem, mert mégis csak a horror nagymester Ito egyik története. Aztán vagy megúszom valahogy trauma nélkül vagy nem.

Azzal, hogy megvettem ezt a mangát valamilyen szinten szembenéztem a félelmemmel. A félelemmel Ito Junji rajzstílusával szemben. Lehet hülyén hangzik, de ha láttátok volna azt amit én, akkor nem kételkednétek a szavaimban. Egyszer már traumatizált. Ennek a műnek az elolvasása viszont azt hiszem megváltoztatta a véleményemet Ito Junji stílusával, művészetével kapcsolatban.

Kedvenc Vocaloid dalok #2

Üdv.

Úgy döntöttem ideje, hogy elkészüljön a második rész. Nem tudom hány rész lesz még ebből a témából, hiszen folyamatosan fedezek fel dalokat amik tetszenek. No mindegy, majd lesz ahogyan lesz, én igazából élvezem.

Az első rész elérhető itt: Kedvenc Vocaloid dalok #1

{ #100 }

Ha nem bírod a magányt, csatlakozol egy bandához, iszol ahelyett, hogy hazamennél, összeházasodsz az első emberrel aki szembe jön csak mert félsz egy üres házba hazamenni.

- The Red House (Mark Haddon)

Ahogyan ígértem, írok erről az egészről egy kicsikét.

Vihar

Üdvözlet.

Eléggé régen jelentkeztem értelmes bejegyzéssel. Mostanában nem voltam túl jó hangulatban és nem is töltöttem olyan sok időt az interneten. Előfordul az ilyesmi. Meglátogatom azokat az oldalakat amiket egyébként is rendszeresen szoktam és ennyi. Ez pedig nem vesz igénybe olyan sok időt. Egy jóideje a fejemben van, hogy kellene írni, de mégsem tudtam rávenni magam eddig. Bosszantó is ez egyben. Az ember fejében mindig benne van, hogy kellene írni, de vagy fáradt vagy közbejönnek dolgok vagy egyszerűen csak nincs kedve gondolkodni. Mostanában sokszor éreztem úgy magam, hogy nincs kedvem gondolkodni, se semmit csinálni, csak ülni és valami agyatlan elfoglaltsággal elütni az időm.